Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel alapján, a szerződést az egyik fél foglalja írásba, és azt - általa aláírottan - a másik félhez juttatja el. Ebben az esetben az első helyen említett fél azt juttatja kifejezésre, hogy az aláírásával ellátott szerződésben foglalt feltételek szerint hajlandó az ingatlant elidegeníteni, tartalmilag tehát ajánlatot tesz a másik félnek. Ebből következik, hogy az ilyen írásba foglalt -, tartalma szerint értékelendő nyilatkozatra az ajánlatra nézve fennálló szabályok az irányadók. Az ajánlattevő tehát az általa aláírt szerződésben foglalt ajánlatához a Ptk. 211. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ideig feltétlenül kötve van. Az említett törvényes határidő az, amelyen belül - eltérő kikötés hiányában - a másik fél elfogadó nyilatkozatának az ajánlattevőhöz meg kell érkeznie ahhoz, hogy a szerződés létrejöjjön. Az ajánlattevő azonban kötöttségének idejét eltérően is meghatározhatja, tehát azt meg is hosszabbíthatja [Ptk. 211. §-a (2) bek. első mondata]. Az ajánlati kötöttség idejének meghatározásához-jogszabály rendelkezésének hiányában - nem szükséges írásbeliség. Ennél fogva ráutaló magatartásból is lehet következtetni arra, hogy az ajánlattevő kötöttsége meghosszabbított-e, illetőleg, hogy az meddig tart. Határozatlan időre meghosszabbított kötöttségre lehet tehát következtetni az eset körülményeiből, így különösen abból, hogy a megkötendő szerződésre tekintettel részteljesítés (vételárrész fizetése, birtokba adás stb.) történt. Ha a ráutaló magatartásból az következik, hogy az ajánlati kötöttség határozatlan ideig tart, az ajánlattevő kötöttségének idejét határozottá teheti azáltal, hogy a másik felet meghatározott időben te48