Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel re meghatározott szigorúbb alakszerűség megtar­tása. Ha azonban külön jogszabály-mint pl. aCsjt. 27. §-nak (2) és (3) bekezdése, a 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 3. §-nak (1) bekezdése - szigorúbb alak­szerűséget ír elő, annak meg nem tartása a szerző­dés érvénytelenségét eredményezi. A mondottakból következik az is, hogy az ingat­lan tulajdonjogának átruházását célzó szerződések­nek az alakszerűség szempontjából nem érvényes­ségi kelléke az, hogy az okiratot keltezéssel - a szer­ződéskötés helyének és idejének feltüntetésével ­lássák el, sem pedig az, hogy ügyleti tanúk működ­jenek közre. III. a) A Ptké. fentebb is említett 38. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az okiratot több példányban állítják ki, a szerződés akkor is érvé­nyes, ha mindegyik fél csak a másiknak szánt pél­dányt írja alá. E rendelkezés nem hagy kétséget aziránt, hogy az ilyen eset kivétel az alól a - kife­jezetten ki nem mondott - általános szabály alól, hogy a szerződést tartalmazó okiratot mindkét fél­nek alá kell írnia ahhoz, hogy a szerződés írásba foglaltnak legyen tekinthető. A szerződés aláírása tehát az érvényesség alaki kelléke. b) Ugyanennek a §-nak az 1976. évi 39. számú törvényerejű rendelet 24. §-ával megállapított (2) bekezdése - amelyről az előbbiekben már szó volt - úgy rendelkezik, hogy ha jogszabály vagy a fe­lek megállapodása a szerződés érvényességéhez írásbeli alakot rendel, jogszabály eltérő rendelke­zése hiányában írásbeli alakban létrejött szerződés­nek kell tekinteni a levélváltás, a táviratváltás és a távgépírón történt üzenetváltás útján létrejött meg­45

Next

/
Thumbnails
Contents