Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel re meghatározott szigorúbb alakszerűség megtartása. Ha azonban külön jogszabály-mint pl. aCsjt. 27. §-nak (2) és (3) bekezdése, a 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 3. §-nak (1) bekezdése - szigorúbb alakszerűséget ír elő, annak meg nem tartása a szerződés érvénytelenségét eredményezi. A mondottakból következik az is, hogy az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó szerződéseknek az alakszerűség szempontjából nem érvényességi kelléke az, hogy az okiratot keltezéssel - a szerződéskötés helyének és idejének feltüntetésével lássák el, sem pedig az, hogy ügyleti tanúk működjenek közre. III. a) A Ptké. fentebb is említett 38. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az okiratot több példányban állítják ki, a szerződés akkor is érvényes, ha mindegyik fél csak a másiknak szánt példányt írja alá. E rendelkezés nem hagy kétséget aziránt, hogy az ilyen eset kivétel az alól a - kifejezetten ki nem mondott - általános szabály alól, hogy a szerződést tartalmazó okiratot mindkét félnek alá kell írnia ahhoz, hogy a szerződés írásba foglaltnak legyen tekinthető. A szerződés aláírása tehát az érvényesség alaki kelléke. b) Ugyanennek a §-nak az 1976. évi 39. számú törvényerejű rendelet 24. §-ával megállapított (2) bekezdése - amelyről az előbbiekben már szó volt - úgy rendelkezik, hogy ha jogszabály vagy a felek megállapodása a szerződés érvényességéhez írásbeli alakot rendel, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában írásbeli alakban létrejött szerződésnek kell tekinteni a levélváltás, a táviratváltás és a távgépírón történt üzenetváltás útján létrejött meg45