Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel fél külön okiratba foglalt nyilatkozata révén jön létre a felek kölcsönös és egybehangzó akarat­nyilvánítása. IV. Az ingatlan tulajdonjogának átruházá­sát célzó szerződés megkötésére csak írásban lehet ajánlatot tenni az ajánlati kötöttséget ered­ményező joghatállyal. Ugyanígy csak írásban lehet ilyen értelmű ajánlatot elfogadni azzal a joghatállyal, hogy az a szerződés létrejöttét ered­ményezze. A szerződést tartalmazó okirat, ha azt az egyik fél írta alá, és másik félnek átadta vagy elküldte, csupán a szerződés megkötésére tett ajánlatnak minősül, a szerződés érvényes lét­rejötte tehát attólfügg, hogy a másik fél az aján­latot az okirat aláírásával és visszaküldésével, illetőleg külön írásba foglalt és az ajánlattevő­höz megküldött nyilatkozattal az erre megsza­bott időben elfogadja-e. V. Ha az ingatlan tulajdonjogának átruhá­zására irányuló megállapodásukat a felek olyan színlelt szerződéssel leplezik, amelynek írásba foglalt tartalmához az ingatlan tulajdonjogá­nak átruházása ugyancsak hozzátartozik, eb­ben az esetben a leplezett szerződést nem teszi érvénytelenné egymagában az, hogy a szerző­désről készült okirat a tulajdonjog átruházásá­nak jogcímét, illetőleg az ellenszolgáltatást nem a felek valóságos akaratának megfelelően tün­teti fel. Ha azonban a színleges írásbeli szerző­désből az ingatlan tulajdonjogának átruházá­sára irányuló szándék nem tűnik ki, a tulajdon­jog átruházására vonatkozó akaratnyilvánítás írásba foglalásának hiánya miatt a leplezett szerződés érvénytelen. 36

Next

/
Thumbnails
Contents