Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel egyes különös nemei Epületén úgy is lehet közös tulajdont létesíteni, hogy az épület meghatározott részei - elsősorban a lakások - a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak [társasház-tulajdon, Ptk. 149. §-ának (1) bekezdése]. A társasház-tulajdonra - a 149. § (4) bekezdése folytán - a közös tulajdon szabályait kell a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel alkalmazni. A társasházról szóló 1977. évi 11. számú törvényerejű rendelet (Tvr.) 7. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint a társasházban levő lakások - a házfelügyelői lakás kivételével - a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak (társasházöröklakás). Az alapító okirat úgy rendelkezhet, hogy a társasház nem lakás céljára szolgáló helyiségei is külön tulajdonban vannak. Az épületnek azok a részei, amelyek nincsenek külön tulajdonban, a tulajdonostársak közös tulajdonában vannak, így a telek is, kivéve, ha azt használatba kapták. A Tvr. 8. §-ának (\)-(3) bekezdései rendezik a tulajdonos birtoklási, használati és rendelkezési jogait, kimondva, hogy a társasház-öröklakás, illetőleg a külön tulajdonban levő nem lakás céljára szolgáló helyiség a közös tulajdonból a tulajdonostársat megillető tulajdoni hányaddal együtt önálló ingatlan. A társasház-öröklakásra a társasházban levő többi társasház-öröklakás tulajdonosát elővásárlási jog nem illeti meg, kivéve, ha a Tvr. hatálybalépését követően létrejött alapító okirat eltérően rendelkezik. Ezekből a jogszabályokból az a - az eljárt bí279