Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel egyes különös nemei ság jogi álláspontja helyes; a felperes nem tette magáévá az adásvételi szerződés tartalmát, hanem annak csupán egy részét. Nem annak van ügydöntő jelentősége, hogy a szerződő felek egy okiratba foglalták a lakás és a garázs eladását, hanem annak, hogy a szerződési akaratuk irányult egységesen mindkét ingatlan átruházására. A felperes a szerződésbe nem lépett be, így nincs olyan tulajdonjoga, amelyet az ingatlannyilvántartásba be kellene jegyezni. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás a következőket fejtette ki. Annak érdekében, hogy a jogosult az elővásárlási jogát ténylegesen gyakorolni tudja, a Ptk. a tulajdonosra meghatározott közlési kötelezettséget ír elő. A közlési kötelezettség az elővásárlási jog tárgyát képező dologra vonatkozik, és ennek megfelelően az adásvételi szerződés az elővásárlási jog gyakorlása útján akkor jön létre, ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában a dologra vonatkozó ajánlat tartalmát magáévá teszi. A tulajdonos a rendelkezési jogának korlátozását jelentő elővásárlási jogot nem játszhatja ki úgy, hogy az elővásárlási joggal terhelt dolgot egy másik dologgal együtt adja el, és a vételárat egységesen állapítják meg. Az ítélkezési gyakorlat szerint az elővásárlási jog gyakorlásának nem akadálya az, hogy a tulajdonos a több ingatlanon fennálló, más-más tulajdonostársak eszmei közös tulajdonában levő ingatlanilletőségeit együttesen, egységes vételár kikötése mellett értékesíti. Az ingatlanil277