Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel egyes különös nemei hogy a jelen esetben a felszámolás alatt álló IV. r. alperesnek eladási szándéka nem volt, az ingatlanok értékesítése a felszámolási eljárás körében, - a tulajdonos akaratán kívül - teljes körű végrehajtás során, kényszerértékesítés formájában történt, minthogy a felszámolóra kötelezőek az 1991. évi IL. törvény rendelkezései. Eszerint a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a vagyontárgyakat a forgalomban elérhető legmagasabb áron köteles eladni. A felszámoló nyilatkozata és a felszámolási eljárásban csatolt okiratok alapján egyértelműen bizonyított, hogy a részegységenkénti pályáztatás eredményeként beérkezett ajánlatok csak töredékét tették ki az egyben történő eladási ajánlatnak. A Ptk., az 1987. évi 1. törvény, valamint az 1991. évi IL. törvény rendelkezéseinek eszerinti együttes értelmezése alapján tehát megállapítható, hogy a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyontömegének egybeni értékesítése esetén az egyes vagyontárgyakra fennálló elővásárlási jog csorbát szenvedhet, a hitelezők többségének érdeke ugyanis megelőzi az egy vagy egyes jogosultak érdekeit. Nem helytálló az a felperesi hivatkozás, amely szerint ezen megoldás a Ptk. rendszerével ellentétes, ugyanis a Ptk. az elővásárlási jog szabályozásánál a tulajdonos eladási szándékából indul ki. Amennyiben nem ilyen szándékból, hanem kényszerből történik az értékesítés, az elővásárlási jog sérülhet, mint ahogy azt a Legfelsőbb Bíróság a PK. 9. számú állásfoglalás VI. pontjában korábban már kifejtette: az elővásárlási jog nem gyakorolható a végre261