Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel (ékesíteni, így értelemszerűen a magyar nyelvű felirattal való ellátás is az ő kötelessége lett volna. A szerződés nem tartalmaz ezzel ellentétes, az alperest terhelő kötelezettségvállalást. A fentiekre tekintettel a felperes alaptalanul állt el a szerződéstől. Az alperes ezért a Ptk. 313. §-ára figyelemmel a Ptk. 300. §-ának (1) bekezdése alapján jogosult követelni a számla összegszerűségében nem vitatott ellenértékének megtérítését. Hibás teljesítés és szerződésszegés hiányában a felperes nyilvánvalóan nem érvényesítheti az alperessel szemben az áru közraktárba való elhelyezésével felmerült költségét, így e tekintetben az elsőfokú bíróság helytállóan utasította el a felperes keresetét. Az alperes alappal emelte fel viszontkeresetét. A felperes a teljesítéssel késedelemben van, így a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése alapján köteles a késedelembe eséstől kezdődően 20%-os mértékű késedelmi kamatot is megfizetni. A fentiek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta, és a felperest a felemelt viszontkereset szerint kamatfizetésre is kötelezte (LB. Gf. IV. 30 785/1992. sz.). Adásvételi szerződés létrejöttét nem érinti, hogy az eladó a dolgot a vevő részére továbbra is a birtokában tartja. A felperes eladó és az alperes vevő között 1975. augusztus 7. napján jegyzőkönyvben rögzített, PKMZT 500/2500 típusú sajtológépre adásvételi szerződés jött létre. A felek a vételárat 500 000 Ft25