Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel egyes különös nemei nem tesz különbséget az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) bejegyzett és az ilyen teljes jogú, de az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) be nem jegyzett résztulajdonos között. Ezért, ha az eladó előtt nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ilyen ingatlan-nyilvántartáson (telekkönyvön) kívüli résztulajdonosa is van, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azzal szemben is fennáll, hacsak a közlésnek nincs rendkívüli nehézsége. Az ingatlan-nyilvántartás (telekkönyv) közhitelességének elvéből folyóan azonban ingatlannyilvántartáson (telekkönyvön) kívüli résztulajdonos esetében a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a vevővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen jár el. VI. Végrehajtási árverés esetében az adós tulajdonostárs nem eladó, hanem az elidegenítés az ő akaratától függetlenül, a végrehajtást kérő érdekében történik. Ennélfogva ilyen esetben az adós tulajdonostársait elővásárlási jog nem illeti meg. Elkülönül ettől az az eset, amikor a közös tulajdon megszüntetése történik árverés útján, mert az ennek során gyakorolható elővásárlási jogot a tulajdonostársak részére a Ptk. 148. §-ának (3) bekezdése biztosítja. VII. A Ptk. 145. §-ának (2) bekezdése határozza meg azokat a jogügyleteket, amelyekkel kapcsolatban a tulajdonostársaknak előjogosultságuk van. Nem illeti meg a tulajdonostársakat elővásár252