Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A jogszavatosság kölcsön ténye és az annak erejéig az ingatlanra utóbb bejegyzett jelzálogjog nem akadályozta, mert ennek egyösszegű kifizetése esetén a bejegyzett újabb jelzálogjogtörlésnek nem lett volna akadálya. A hivatkozott együttműködési követelmény és kötelezettség szabályainak a felperesek eljárása az adott helyzetben akkor felelt volna meg, ha ezt a tehermentesítést a tudomásszerzésüket követően határidő tűzésével az alperesek számára lehetővé teszik. Erre az ezt - akár a vételár megfelelő részének felhasználásával, akár egyéb módon - legkésőbb a teljesítési határidő lejártakor magukra vállaló alpereseket felhívják, vagy a Ptk. 370. §-a (1) bekezdésének második fordulata, illetőleg (2) bekezdése szerint az alperesi birtokba adással egyidejűleg esedékes vételár kifizetésekor a tehermentesítéshez szükséges összeget visszatartják. A felperesek azzal a magatartásukkal, hogy az alperesek által nem kétségesen rosszhiszeműen elhallgatott teher megszüntetése érdekében teljesen elzárkózó álláspontra helyezkedtek, és a teljesítést megtagadták, maguk sem úgy jártak el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható volt az együttműködési kötelezettség teljesítése körében. Ehhez képest a szerződés megszűnése az ő nem megfelelő magatartásukra is visszavezethető. A Ptk. 244. §-a szerint, ha szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A Ptk. 245. §-ának (1) bekezdése akként rendelke232