Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel összegű számlát nyújtott be a felperesnek, aki azt az alperes hibás teljesítésére hivatkozással nem egyenlítette ki. A felperes felhívta az alperest, hogy a leszállított teljes mennyiséget vegye vissza, ellenkező esetben a karamellát közraktárban helyezi el. A felperes keresetében 3 354 259 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset jogalapját és összegszerűségét nem vitatta, a kereseti összeg erejéig azonban beszámítási kifogással, 3 573 951 forint erejéig pedig viszontkeresettél élt. A felperes a tárgyalás során keresetét 448 919 forint kártérítés - a közraktárban való elhelyezés költsége - erejéig felemelte. Az alperes a felemelt kereset elutasítását kérte azzal, hogy szerződésszegése hiányában a felperes indokolatlanul állt el a szerződéstől, és indokolatlanul helyezte közraktárba az árut. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes beszámítási kifogását elfogadta, és helyt adott az alperes viszontkeresetének, amelynek alapján 3 573 951 forint tőke megfizetésére kötelezte a felperest. A felperesnek a 448 919 forint kártérítés megfizetésére irányuló keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a peres felek között bizományi és kölcsönelemekkel vegyes adásvételi szerződés jött létre. E szerződéstől a felperes indokolatlanul állt el, mert a felperes nem bizonyította, hogy az alperes hibásan teljesített, illetőleg amennyiben az alperes teljesítését hibásnak lehetne tekinteni, úgy e hibákat a felperes ismerte, így az alperes a Ptk. 305. §-ának (3) bekezdése alapján a kellékszavatosi felelősség alól mentesül. Erre te22