Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A jogszavatosság Ugyanezekre az ingatlanokra a felek 1989. november 20-án adásvételi szerződést kötöttek 1,1 millió forint vételár mellett. Ezt követően a felperes építési munkákba kezdett az ingatlanon. Ennek során derült ki, hogy az ingatlant határoló kerítésen túl további, mintegy 1140 m: területrész van, mely az adásvételi szerződés szerint a felperes tulajdonába került, azt azonban a szomszéd ÁFÉSZ birtokolta, a területen húsüzemet üzemeltetett. A lehetséges mértékig a kerítés áthelyezésre került, az ingatlanrész további birtokba adásával vagy eladásával kapcsolatos tárgyalások azonban mind az ÁFÉSZ, mind az alperes és a felperes között eredménytelenek maradtak. Az építkezést követően földmegosztás történt, az így kialakított 0101/8. hrsz.-ú ingatlanhoz került az adásvételi szerződéssel érintett, de nagyobbrészt az ÁFÉSZ által birtokolt terület is. Ezt az ingatlant a felperes P. A. tulajdonába adta a kialakított 0101/6. hrsz.-ú ingatlannal együtt, aki az utóbbi ingatlan területén benzinkutat emelt, majd a felépítményes ingatlant az A. Rt. részére értékesítette. A felperes módosított keresetével a kifizetett vételár és az át nem adott teriilet arányában a kifizetett bérleti díj mérséklését, továbbá az alperes kártérítésre kötelezését kérte. Kárigényét 2 500 000 forintban jelölte meg, előadva, hogy amennyiben a teljes területet át tudta volna adni az A. Rt.-nek, 75 millió forint vételárat tudott volna elérni, szemben a tényleges 70 millió forint vételárral. A megyei bíróság ítéletével a felperes kerese221