Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A jogszavatosság ben felhozott jogi érvelés keretei között vizs­gálta, így a megállapított és az alperes által nem vitatott tényállással nem foglalkozott. A megál­lapított tényállás alapján a másodfokú bíróság helyes jogi álláspontot foglalt el, amikor megál­lapította az alperes jogszavatosi felelősségét, amiért a felperes a Ptk. 117. §-ának (1) bekezdé­se értelmében nem szerezhetett tulajdont a cse­reszerződéssel részére átadott gépkocsin. Helye­sen állapította meg a másodfokú bíróság azt is, hogy a BMW személygépkocsin M. A. autóke­reskedő sem szerzett tulajdont. Téves ugyanis az alperesnek a felülvizsgálati kérelemben kifejtett az a jogi álláspontja, amely szerint a lopott do­log nem tulajdonos magánszemélytől való meg­vásárlásával a kereskedő a Ptk. 118. §-ának (1) bekezdése alapján tulajdont szerezhetne. Az ál­landóan követett bírói gyakorlat szerint ugyan­is, amikor kereskedő vásárol valamilyen dolgot nem kereskedőtől, nem kereskedelmi forgalom­ban történt vételről van szó, tehát a Ptk. 118. §­ának (1) bekezdésében foglalt - a kereskedelmi forgalomban történt eladásra vonatkozó - ren­delkezés nem alkalmazható. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bí­róság a Pp. 2151 A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta (LB. Pfv. VI. 23 621/1997. sz.). I. Ha az ingatlant elidegenítési és terhelési tila­lommal biztosított jelzálogjog terheli és az el­adók a tulajdonszerzés akadályát nem szünte­tik meg, a vevő a szerződéstől elállhat. 181

Next

/
Thumbnails
Contents