Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A felek jogai és kötelezettségei arra is, hogy K. A.-né a végrendeletben említett 37 500 forintot meghaladóan még további 7000 forintot vett fel tőle és az örökhagyótól. Ő maga temetési költség címén 7000 forintot követelt. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2072 forint hagyatéki hitelezői igényt érvényesített. B. S. a hitelezői igényét nem jelentette be. Az állagörökösök a hagyatéki tartozásokat nem ismerték el. A k.-i állami közjegyző fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett végzésével a mezőgazdasági termelőszövetkezet használatában levő ingatlanon kívül az örökhagyó hagyatékába sorolta a k.-i 279. sz. tulajdoni lapon 187. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlannak az örökhagyó nevén álló 1/2 részét, s azt az örökhagyó négy gyermekének, a haszonélvezeti jogot pedig az örökhagyó túlélő házastársának: K. L.-né M. E.-nek adta át, s a túlélő házastársat, B. S.-t és az Országos Nyugdíjintézetet mint hagyatéki hitelezőket figyelmeztette, hogy a követeléseiket peres úton érvényesíthetik. A hagyatékátadó végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos. A hagyatéki iratoknál található tulajdoni lap másolatából kitűnik, hogy a k.-i 279. sz. tulajdoni lapon 187. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan tekintetében a tulajdoni lap III. részében fel van tüntetve az, hogy az örökhagyó és túlélő házastársa részére az eladás a tulajdonjog fenntartásával történt. A közjegyző által beszerzett földhivatali iratoknál levő adásvételi szerződésmásolatból megállapítható, hogy B. L úgy adta el a szóban levő házingatlant az örökhagyónak és feleségének hogy a vevők a 175