Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A felek jogai és kötelezettségei ne tekinteni, úgy e hibákat a felperes ismerte, így az alperes a Ptk. 305. §-ának (3) bekezdése alapján a kellékszavatosi felelősség alól mentesül. Erre te­kintettel a Ptk. 296. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján - elfogadva az alperes beszámítási kifogá­sát - megállapította, hogy a felperes követelése ilyen összeg erejéig megszűnt, míg a viszontkere­setnek teljes egészében helyt adott. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbe­zést, amelyben az ítélet megváltoztatása mellett a keresetének való teljes helyt adást és az alperes viszontkeresetének az elutasítását kérte. A felperes arra hivatkozott, hogy a szerződésük bizományi szerződésnek felel meg, amelytől indokolás nélkül elállhatott. Amennyiben nem bizományi szerződést kötöttek, úgy az alperes hibás teljesítésére tekin­tettel volt jogosult elállni a szerződéstől. Az ítélet ellen az alperes is fellebbezett, amely azonban tartalma szerint megengedett keresetfel­emelésnek minősül, és azt a Legfelsőbb Bíróság ekként bírálta el. Az alperes - keresetfelemelését a tárgyaláson módosítva - a viszontkereset folytán megítélt 3 573 951 forint tőke után 1990. szeptem­ber 10-től, a számla esedékességétől járó évi 20%­os késedelmi kamat megfizetésére is kérte kötelez­ni a felperest. A felperes fellebbezése alaptalan, az alperes fel­emelt keresete alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen álla­pította meg, és érdemben is helytálló döntést ho­zott, amelynek jogi indokaival azonban a Legfel­sőbb Bíróság nem ért egyet. A peres felek között a becsatolt szerződésből megállapíthatóan a Ptk. 167

Next

/
Thumbnails
Contents