Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A felek jogai és kötelezettségei 367. $-ának (1) bekezdése alapján öt terhelő kötelezettségnek azért nem tudott eleget tenni, mert az ingatlan általa történt megvásárlásakor elmulasztott tájékozódni annak lényeges tulajdonságairól. Megváltoztatta ugyanakkor a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését a kártérítés mértéke tekintetében, és a marasztalás összegét 960 000 forintra leszállította. A szakértői vélemény szerint az épület hibái 1 200 000 forinttal csökkentik az ingatlan forgalmi értékét. A másodfokú bíróság szerint azonban a felperesek 20%-ban maguk is közrehatottak az értékcsökkenésben, mert bár a hibákat már 1989-ben észlelték, csak 1992-ben érvényesítették igényüket, s ez alatt az idő alatt az épület állaga tovább romlott. A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelemmel, a felperesek csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel éltek. Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint kártérítési felelőssége nem állapítható meg, mert a bíróságok nem értékolték azt a körülményt, hogy a felperesek már az alperes ügyletbe való bekapcsolódása előtt megállapodtak a beavatkozóval az ingatlan adásvételéről és csak azért kötötték az ügyletet az alperes közbeiktatásával, hogy szociálpolitikai kedvezményt és kedvezményes kamatozású állami kölcsönt vehessenek igénybe. A felperesek már az alperessel történt szerződéskötést megelőzően birtokba léptek, így módjuk lett volna a lakóépület állagát tüzetesen megvizsgálni. A felperesek csatlakozó felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet megváltoztatására és az elsőfokú 139