Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

A felek jogai és kötelezettségei Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezésük szerint az épület falazatának anyagáról tájékoztatták a felpereseket, a teljesítés szerződésszerű volt, ígyjogszerütlen elállásuk következtében a foglalót sem követelhetik vissza. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felpereseknek 1 000 000 forintot és annak 1996. április 11. napjától a kifizetésig számított évi 20%-os kamatát; az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperesek lakást - és nem nyaralót vagy parasztházat - akartak venni, így az általánosan elvárható építőanyag ilyen esetben a tégla. Az alpereseknek tehát a Ptk. 367. §-ának (1) bekezdése értelmében tájékoztatniuk kellett volna a felpereseket arról, hogy az épület részben tömésfalú. Azzal, hogy az alperesek a forgalomban szokásos jó minőségű épület helyett egy részben tömésfalú lakóházat szolgáltattak, hibásan teljesítettek [Ptk. 305. § (1) és (2) bekezdés], így a felperesek a Ptk. 306. §-ának (3) bekezdése alapján megalapozottan álltak el a szerződéstől. Mivel az elállásra az alperesek felróható magatartása miatt került sor, a Ptk. 245. §-ának (1) bekezdése alapján jogszerűen követelik a foglaló kétszeres összegének a megfizetését. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és tartalma szerint marasztalásuknak a foglaló egyszeres mértékének megfelelő összegre való leszállítása végett - a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontjuk szerint a bíró135