Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel A bíróság jogerős ítéletében a felperes részére az alperest 60 000 forint és annak 1992. május 15. napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kötelezte. ítéletét a bíróság azzal indokolta, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás adataiból megállapíthatóan a felek - ellentétben az alperes védekezésével - nem bizományi, hanem a Ptk. 365. §ának (1) bekezdésében szabályozott adásvételi szerződést kötöttek, s ennélfogva az általa sem vitatott összegű vételár megfizetésére az alperes köteles. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása végett - az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Ebben megismételte azt a perbeli előadását, miszerint a felperessel - bár üzleti kapcsolatukban előfordultak adásvételre utaló tényállási elemek is - bizományi szerződést kötött, s a bíróság a bizonyítékok téves mérlegelése alapján, s így jogszabálysértően, vonta le azt a következtetését, miszerint közte és a felperes között adásvételi szerződés jött létre. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A helyes tényállás megállapítása érdekében a bíróság a perben rendelkezésre álló bizonyítékokat - köztük a becsatolt szállítólevelek és egyéb okiratok tartalmát, a kihallgatott tanúk vallomásait a per egyéb adatait és a felek magatartását a Pp. 206. §-ának (1) bekezdésében meghatározott módon összességében értékelte, és mérlegelése eredményeként állapította meg, hogy a felek adásvételi szerződést kötöttek, és a hátralékos vételár megfizetésére az alperes köteles. 12