Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel Az adásvételi szerződésben ugyanis az eladó a dolog tulajdonjogának a vevőre történő átruházására vállal kötelezettséget. Nem tekinthető kizártnak még más személy tulajdonában álló dolog adásvételére vonatkozó szerződéskötése sem, ilyenkor az eladó köteles azonban a tulajdont megszerezni annak érdekében, hogy azt a vevőre átruházhassa. Önmagában az adásvételi szerződés tehát nem semmis annak folytán, hogy a szerződés megkötésekor az eladó nem volt még az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos. Az adott esetben a szerződés semmissége csak akkor lenne megállapítható, ha ingatlan tulajdonjogát a II. r. alperes nem szerezte volna meg. Mindezek folytán a felperes keresete alaptalannak bizonyult, ezért a másodfokú bíróság a keresetet - az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása mellett - elutasította. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása végett - a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Megismételte azt a perbeli előadását, miszerint az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában a II. r. alperes nem volt az ingatlan tulajdonosa, ennélfogva a szerződés a Ptk. 117. §ának (1) bekezdésébe ütközött, így jogszabálysértéssel állapította meg a másodfokú bíróság annak érvényességét. Megjegyezte, hogy olyan esetekben, amikor az eladó még nem a tulajdonában álló dolog átruházására köt szerződést, az okiratból határozottan ki kell tűnnie, hogy a jogügylet az eladó tulajdonjogának megszerzéséhez - mint feltételhez - kötött. Az alperesek a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték. 101