Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei Ha az épület hibája a kivitelező részéről fel item ismerhető tervezési hiba következménye, a tervező a kártérítési felelőssége körében köteles a hibát kijavítani, illetőleg a kijavítás költségeit viselni. A II. r. alperes tervezett, az I. r. alperes a III. r. alperes közreműködésével kivitelezett egy társasházat, amelynek egyes lakásaiban keletkezett falpenészesedés és vizesedés miatt terjesztette elő a felperes az alperesekkel szemben a kijavítás iránti keresetét. Miután az alperesek tagadták a hibás teljesítést és rendeltetésellenes használatra hivatkoztak, az elsőfokú bíróság a hiba okának tisztázása érdekében szakértői bizonyítást folytatott le, s a szakértői vélemény figyelembevételével a II. r. alperest arra kötelezte, hogy a megjelölt lakásokban a hibákat javítsa ki, illetve fizesse meg a javítás költségét. Az elsőfokú bíróság a további alperesek elleni keresetet elutasította. ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a szakvéleményből arra a következtetésre jutott, hogy a hiba oka kizárólag tervezési eredetű; üzemeltetési, illetve kivitelezési hibát nem talált megállapíthatónak. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Bizonyítottnak tekintette, hogy az adott esetben kizárólag a tervező hibás teljesítéséről van szó. Ezért a Ptk. 305. §-ának (1) bekezdése, illetve a 306. § (1) bekezdése értelmében a tervező köteles a hibás szolgáltatást kijavítani, tehát olyan tervdokumentációt (kijavítási tervet) 61