Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei ben megváltoztatta és az I. r. alperest 1 680 000 forint megfizetésére kötelezte a felperes javára, a ül. r. alperest pedig arra, hogy közvetlenül a felperesnek fizessen meg 6 720 000 Ft-ot. A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú határozatot részben hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával az I. r. alperest kötelezte a felperes javára 8 400 000 Ft marasztalási összeg és kamata megfizetésére, a ITJ. r. alperest pedig az I. r. alperes javára 6 720 000 forintnak és kamatának a megfizetésére. A polgári jogviszonyok alanyai által kötött szerződések ún. relatív szerkezetű jogviszonyt hoznak létre a szerződő felek közt, aminek lényege szerint a szerződésből jogokat és kötelezettségeket csak a benne szereplő meghatározott személyek származtathatnak, kivéve a harmadik személy javára szóló szerződést. Mindebből következik, hogy a jogviszonyon kívüli személyeket jogok és kötelezettségek nem illetik meg, vagy nem terhelik még abban az esetben sem, ha a jogviszony folytán, annak alapján kapcsolatba kerülnek kívülálló személyekkel, más jogviszonyok alanyaival, amely eset a gazdasági- kereskedelmi kapcsolatok szinte elkerülhetetlen velejárója. A bíróságok által jelenleg is alkalmazott GK 18. sz. áf. szerint a gazdálkodó szervezetek közötti szerződés megszegése esetén a fél a kötbér és kártérítés fizetése alól akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a szerződés megszegése sem neki, sem a teljesítéshez igénybevett közreműködőnek (Ptk. 315. §) nem róható fel. Ha a szerződésszegés 50