Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei kivitelezésére. A vállalkozói díj összegét 6 494 806 Ft-ban határozták meg azzal, hogy a végső elszámolásra tételes felmérés alapján kerül majd sor. A megállapodás szerint a felperest 1 mFt előleg megfizetésének kötelezettsége terhelte, az alperes pedig egy ízben volt jogosult részszámla benyújtására. A felperes az előleget átadta és később fizetett további 2 mFt-ot. Az alperes 19.. december 28. napi keltezéssel nettó 787 629 Ft összegű részszámlát nyújtott be. Ezt követően az alperes a munkavégzést megszüntette, mert a felperes további vállalkozói díjelőleg folyósításától elzárkózott. A felperes keresetében 918 854 Ft ellenszolgáltatás nélkül maradt vállalkozói díj visszafizetésére kérte az alperes kötelezését; a vállalkozó azzal védekezett, hogy az általa elvégzett munkálatok értéke a felvett díjelőleget meghaladta. A másodfokú bíróság jogerős ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróságnak az alperest 732 483 Ft és kamata megfizetésére kötelező döntését. Jogi álláspontja szerint a felek közötti vállalkozási szerződés az alperesnek felróható ok miatt megszűnt. Ennek következményeként pedig az igazságügyi- műszaki- valamint árszakértő véleménye alapulvételével a felek között elszámolt. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. A perben nem vitás tényállás szerint a felek között a Ptk. 389. §-a által szabályozott vállalkozási szerződés jött létre. A Ptk. 391. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a vállalkozó a munkát saját költségére köteles elvégezni. A tör45