Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei Egyébként a felperes által ajánlott magas vállalkozói díjat nem fogadta el, más kivitelezőtől ugyanis olcsóbb ajánlatot kapott. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a költségvetés nem azonos az árajánlattal. A felperes abban az esetben járt volna el helyesen, ha az alperes megrendelése alapján egy becsült árat tartalmazó szerződés-tervezetet küldött volna a nevezett részére. Az alperes azonban nem intézett a költségvetés készítésére vonatkozó felhívást a felpereshez, így a felperesnek nem volt joga arra, hogy „egy külön gazdasági munkaközösséget felkérjen" részletes költségvetés leszállítására. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy árajánlatot csak helyszíni szemrevételezés útján készített költségvetés szerint lehet adni. Mivel nem alkalmaz építőipari műszaki árszakértőt, ezért bízott meg egy gazdasági munkaközösséget a költségvetés elkészítésével. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A szerződések megkötésének gyakorlatában különösen vállalkozási szerződések esetén - gyakran előfordul, hogy a megrendelő árajánlatot kér a vállalkozótól, és a szerződés megkötését annak elfogadásától teszi függővé. Az árajánlat készítése általában a vállalkozó feladata, azt tevékenysége keretében külön díjazás nélkül kell elkészítenie. A Ptk. 390. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó részletes műszaki- gazdasági adatokat 43