Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A vállalkozás általános szabályai mennyiségben szolgálta fel [Ptk. 305. § (1) bek.]. Az így kiegészített tényállás alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által szolgáltatott szilveszteri vacsora alkalmatlan volt a rendeltetési célra, az nem volt szerződésszerű. A vacsora a célját tekintve egységes szolgáltatás, amely nem bontható egyes fogásokra [Ptk. 317. § (2) bek.] az ebből eredő kárt tehát a felperes köteles viselni (LB. Gf. I. 31 043/1987. sz.). Vállalkozói díjban való megállapodás ráutaló magatartással. A bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy az alperes megrendelte a felperestől a lakóházába épített központi fűtésrendszer átvizsgálását javítását és átmosását. Mindebből olyan jogi következtetésrejutott, hogy a felek között vállalkozási szerződés jött létre, amelynek alapján az alperes köteles megfizetni a felperesnek az igazságügyi szakértő által megállapított összegű vállalkozói díjat. Ezt azonban csökkentette azzal az összeggel, amely a felperes szolgáltatása fogyatékosságainak az elhárításához szükséges volt. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Jogi álláspontja szerint a vállalkozói díjban való megállapodás hiányában a peres felek között nem jött létre vállalkozási szerződés. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a következő indokokkal tartotta fenn hatályában. 35