Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A vállalkozás általános szabályai gépeken törést, illetve alkatrészhiányt észlelt és kérte, hogy azokat az alperes megbízottjával közösen vizsgálják meg, addig a javítást nem kezdik meg. Az alperes a kifogásait elutasította azzal, hogy a gépeket üzemképes állapotban adta vissza. Ilyen előzmények után a felperes a gépek megvizsgálására szakértőnek adott megbízást, aki a szakvéleményében megállapította, hogy a gépekről különféle alkatrészek hiányoztak, illetve elhasználódtak. A felperes a gépeket kijavította és a termelésbe beállította. A felperes keresetében a szakértő által kimunkált összeg és annak késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az elsőfokú bíróság a keresetnek részben helyt adott. ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felek között haszonkölcsön-szerződés jött létre, amelynek alapján a dolog fenntartásának költségei a kölcsönvevőt terhelik, ezért köteles viselni a javítási költséget [Ptk. 584. § (4) bek.]. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperest terhelő marasztalás összegét leszállította a következők szerint. Tévesen minősítette az elsőfokú bíróság a felek között létrejött szerződést haszonkölcsönnek. A perbeli szerződés a Ptk. által szabályozott szerződéstípusok egyikének sem felel meg, ún. vegyesszerződés. Keverednek benne a vállalkozás és a munkaszerződés elemei. Az alperes a felperes részére - annak gépeivel - ún. bérmunkát végzett (Ptk. 389. §). Ilyen körülmények között nem lehet 32