Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A vállalkozás általános szabályai lyos jogszabályok értelmében az ipargyakorláshoz szükséges engedély, képesítési előírás célja az, hogy az ipargyakorlást szakértelemmel rendelkező megbízható személyek végezzék. Túlmenne azonban a kitűzött célon, ha a közigazgatási szankciók mellett még a semmisség is sújtaná a feleket. Ebből következően a jogosítvány hiánya még nem vonja maga után a szerződés semmisségét, ha a szerződés tárgyát képező szolgáltatás a jogszabály által nem tiltott. A hatályos jogszabályok alapján sem indokolt ezért a jogerős ítélettel is követett annak a gyakorlatnak a fenntartása, amely szerint a vállalkozói igazolvány vagy képesítési előírás nélkül vállalt szerződés önmagában semmisséget eredményez, és az ún. kontár csak bizonyított kiadásainak és költségeinek megtérítését követelheti, valamint olyan munkadíjat, amely megfelel a hasonló munkát végző szakmunkás átlagos munkabérének. A társadalmi és gazdasági változásokat tükröző egyéb, új jogi szabályozással is összhangban az ilyen szerződésből ugyanolyan jogkövetkezmények erednek, mintha a vállalkozó rendelkezett volna a megkövetelt engedéllyel, vagyis a vállalkozó szavatossági felelősséggel tartozik, a megrendelő pedig vállalkozói díjat köteles fizetni. A felek közötti jogvitát ezért a felek szerződése, a Ptk. általános és különös szabályai, valamint a Legfelsőbb Bíróságnak a vállalkozói díjjal kapcsolatos egyes kérdéseiről szóló XXXII. Polgári Elvi Döntése alapján kell elbírálni (LB. Pfv. IV. 22 431/1993. sz.). 22