Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A vállalkozás általános szabályai kell megállapítani, hogy a kötelezett helyett való javítás a jogosultnak milyen költségeket okoz. Ebből következik, hogy a javítás költségének meghatározásánál nem a kötelezett által számlázott árakat, hanem a mással való javíttatás árait kell alkalmazni. Ha pedig a jogosult a kijavítást maga végzi el, a kötelezett nemcsak a jogosult készkiadásait, (a felhasznált anyag árát) köteles megtéríteni, hanem azt a javítási díjat is amelyet a javító üzem vagy iparos felszámíthatott volna. Meg kell jegyezni, hogy a jogosult csak a kijavításhoz feltétlenül szükséges mértékű munkát végeztetheti a kötelezett terhére, s túlzott árat sem érvényesíthet. A felesleges javítás költségeinek, valamint a túlzott árnak megfizetésére a hibásan teljesítő nem kötelezhető. Előfordul, hogy a vállalkozó a hiba fennállását nem vitatja, azonban kijavítás helyett a javítási költségek megtérítését ajánlja fel. A 307. § (1) bekezdése szerinti kijavítás vagy javíttatás a jogosultnak joga, de nem kötelessége. A jogosult tehát nem köteles a hibásan teljesítő kötelezettnek azt az ajánlatát elfogadni, hogy a dolog kijavítása helyett a javítás költségeit a kötelezett megfizeti. Minthogy a bíróság kötve van a jogosult által választott szavatossági igényhez, következésképpen a jogosult hozzájárulása nélkül - a kötelezett ilyen értelmű elismerő nyilatkozata alapján - a bíróság sem hozhat a javítási költség megfizetésére kötelező határozatot. Ilyen határozat csak a jogosult ez irányú kereseti kérelme (keresetmódosítása) alapján hozható (GK 47. sz. áf.). 16