Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

Az építési szerződés nélkül - bár késedelmesen - teljesíti a szerződést, utólag megállapítható, hogy a jogi akadály a teljesítési tevékenységet ténylegesen nem akadályozta. Ugyanakkor az építtető felelősségét a közbenső intézkedés nem teljesítéséért nem érinti az, ha a vállalkozó a szerződést az építési engedély hiányában is teljesítette. Ez a teljesítés a jogszabályi tilalom megsértésével történt, s nem változtat azon a tényen, hogy jogszerű eljárás esetén az építési engedély szolgáltatása a teljesítéshez szükséges volt. A vétkes építtető tehát a közbenső intézkedés elmulasztása miatt kötbért köteles fizetni. Az építési engedély szolgáltatásának kötelezettségével összefüggésben felmerül az a kérdés, hogy műemléki jellegű építkezésnél ebből a szempontból az illetékes hatóság engedélyét a tervezőnek vagy az építtetőnek kell-e beszereznie. A Ptk. 403. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a munka elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyezési eljárás megszervezése, továbbá a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő feladata. Minthogy a szóban levő engedély a műemlék jellegű építkezések megkezdésének előfeltétele, ennek beszerzése az építtető kötelessége. b) Eldöntésre szorul továbbá az a kérdés, hogy műemléki jellegű építkezésnél, ha az illetékes hatóság a külön engedély kiadását, illetve az építkezéshez való hozzájárulását megtagadja, ez egyben a tervező hibás teljesítését jelenti-e. A Ptk. 277. §-ának (1) bekezdéséből, a 7/1978. (II. 1.) MT rendelet 1. §-ának (1) bekezdéséből, 142