Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

Az építési szerződés létesítmény rendeltetésszerűen nem használ­ható. E munkák díjainak elszámolásáról külön jogszabály rendelkezik. Ha a felek az építési szerződésben kezdési határ­időt kötöttek ki és részhatáridőben is megállapod­tak, s a vállalkozó kezdési késedelembe esett, köt­bér alapnak nem a részszolgáltatás, hanem a tel­jes szolgáltatás értékét kell tekinteni. A kezdési határidő kikötése - más megállapo­dás hiányában - az építési szerződésben meghatá­rozott teljes oszthatatlan szolgáltatás [Ptk. 403. § (2) bek.] biztosítása érdekében jelöl meg egy idő­pontot, amikor a vállalkozónak a tevékenységéhez hozzá kell kezdenie. A részhatáridő megállapítása viszont az említett teljes - ellenértékben is kifeje­zett - érdekhez képest körülhatárol egy szűkebb érdekkört, amelyet biztosítani kíván és amely ösz­szegszerűen is konkretizálható. Helytelen és a jogszabályban kifejtett céllal ellentétes volna a kétféle kikötés között olyan kap­csolatot létesíteni, amely szerint kezdési határidő és részhatáridő egyidejű kikötése a szolgáltatást olyan értelemben tenné oszthatóvá, hogy a munka elkezdéséhez fűződő érdek csak a részszolgáltatá­sokra vonatkoznék. Ez az építési munkák kellően ütemezett végzéséhez és a megállapított határidő megtartásához fűződő követelményeknek nem felelne meg. Ezért a helyes álláspont szerint a kez­dési határidő meg nem tartása esetén kötbéralap­nak [Ptk. 403. § (2) bek., 7/1978. (II. 1.) MT r. 59. § 140

Next

/
Thumbnails
Contents