Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

Az építési szerződés A kijavításra azért van szükség, mert a szolgáltatás a törvényes vagy a szerződésben meghatározott követelményeknek nem felel meg. Erre figyelemmel a bíróság a kijavítás tárgyában a kijavítási mód meghatározása nélkül akként rendelkezik, hogy a kivitelezőnek a szolgáltatás tárgyát a törvényes és a szerződéses kellékeknek egyaránt megfelelővé, tehát hibátlanná kell tennie, olyanná, amely megfelel a felek közötti eredeti kötelmi viszonynak és az azt műszakilag közelebbről meghatározó tervdokumentációnak. Ennek az általános elvnek a szem előtt tartása mellett is problematikus lehet egyes ügyekben a kijavítás módja. A reális teljesítés, illetőleg a megrendelő érdekeinek védelme kizárja - egyebek között - azt, hogy a bíróság a kivitelezőt olyan kijavításra kötelezze, amely az eredeti tervdokumentációnak megfelel ugyan, de a megváltozott körülmények között a kijavítás idejében már megvalósíthatatlan, lehetetlen vagy célszerűtlen. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági perben eljáró bíróság ilyen kijavítást nem rendelhet el, hanem ekkor meghatározhatja a kijavítás módját. A kijavítás módjának meghatározása tekintetében elsősorban a felek megegyezésének létrehozására kell törekedni. Ha pedig a felek megegyezni nem tudnak, szakértői bizonyítás alapján kell dönteni abban a kérdésben, hogy milyen kijavítási mód alkalmas leginkább a szerződésszegés következményeinek kiküszöbölésére és a jogszabály szerint fennálló szavatossági igény kielégítésére. 138