Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A vállalkozás általános szabályai A bíróság a kötelezett kérelme alapján a jogosult hozzájárulása hiányában javítás helyett nem hozhat a kötelezettet árleszállítás, illetve javítási költség megfizetésére marasztaló határozatot. A tapasztalatok szerint a gazdálkodó szervezetek a hibás teljesítést gyakran nem ismerik el, szavatossági kötelezettségüket vitatják és emiatt a bíróságok elé nagy számban kerülnek javítás elrendelésére, illetve árleszállítás megfizetésére kötelezés iránti perek. Az árleszállítás alapjának, a hibával érintett résznek elbírálása a gyakorlatban sok vitát vet fel. Jelentős azoknak a pereknek a száma, amelyekben a jogosultak a vállalkozónak a szavatossági igényt elutasító nyilatkozata miatt árleszállítás címén a hiba kijavításával kapcsolatban felmerülő költségeket kívánják érvényesíteni. Erre a megoldásra nemcsak a jogosultak, de gyakran a szállítók, illetve a vállalkozók is törekszenek, sőt nem ritkán a jogosultak kijavítási igényével szemben is azt kérik a bíróságtól, hogy a felperes kérelmétől eltérően ne kijavítást, hanem árleszállítást rendeljen el. Az árleszállítás mértéke tekintetében a jogosult és a kötelezett álláspontja eltér. A vállalkozóknak az az álláspontja, hogy az árleszállítás csak a vállalkozói díj hibás részre (a költségvetés szerint) eső hányadának bizonyos százaléka, ám rendszerint csekély összeg. A jogosultak abból indulnak ki, hogy a szolgáltatás kijavítása mennyibe kerül, illetve a dolog (rendszerint lakás) használati, esztétikai és egyéb okokból milyen mértékben csökkent értékű. 12