Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei meghozatalához elengedhetetlen volt az állami támogatás elnyerése, mert az alperes saját forrásai a költségek fedezésére nem voltak elegendőek. A vállalkozási szerződés aláírásakor tehát teljesen bizonytalan volt nemcsak a támogatás elnyerése, hanem annak várható összege is. A támogatás elnyerésével továbbá új jogi helyzet jött létre, mert a 36/1988. (VIII. 16.) PM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmében versenytárgyalás kiírása és a pályáztatás kötelező volt, a felperes azonban a pályázaton nem vett részt. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest 3 902 667 Ft és annak késedelmi kamata megfizetésére. Az ítélet indokolásában az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felek által 19.. április 13-án megkötött szerződés előszerződésnek nem tekint­hető, mert nem tartalmaz olyan kikötést, hogy a felek egymással későbbi időpontban kötnek szer­ződést. Ez a megállapodás azonban megfelel a vál­lalkozási szerződésre vonatkozó jogszabályi felté­teleknek, tehát a felek között vállalkozási szerző­désjött létre. A szerződés 7. pontja a Ptk. 228. §-ának (1) bekezdésében szabályozott felfüggesztő felté­tel, amelynek bekövetkezése miatt a szerződés 19.. szeptember 29-én hatályossá is vált. Az alperes nem hivatkozhat eredményesen arra sem, hogy a jogszabály értelmében a versenytárgyalás tartása kötelező, mert a felperes ennek tudatában kötötte meg a szerződést. A jogszabály 2. §-ának b) pont­ja értelmében, a versenytárgyalás mellőzhető szerződéskötési kötelezettség esetében. A Ptk. 127

Next

/
Thumbnails
Contents