Kazay László: A vállalkozási szerződés (Budapest, 1999)

A felek jogai és kötelezettségei nem, a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést [Ptk. 486. § (2) bek., illetőleg (3) bek.]. A megbízás nélküli ügyvitel szabályainak meg­felelő alkalmazása természetesen nem vonja maga után a vállalkozási szerződési jelleg elvesztését, a vállalkozó által teljesített szolgáltatásnak a meg­bízási szerződés szabályai szerint való elbírálását. Ez az elvi döntés nem vonatkozik azokra a vál­lalkozási szerződésekre, amelyekre vonatkozóan az elvi döntésben érintett kérdéseket külön jog­szabályok rendezik. (XXXII. számú PED a vál­lalkozói díjjal kapcsolatos egyes kérdésekről). A különleges körülmények között keletkezett több­letköltségek csak megállapodás alapján, illetve a megfelelő szerződési kikötés módosítása esetén számíthatók fel. Egyébként ilyen esetben a szer­ződés a Ptk. 210. §-ában meghatározott felté­telek mellett megtámadható (GKT 78/1973. sz.). Ha a kivitelező a költségvetésben előírtnál drágább anyagot használ fel, ez a kikötött ellen­érték emelkedését csak akkor vonhatja maga után, ha a felek a szerződésüket e részben kifeje­zett nyilatkozatukkal vagy ráutaló magatartásuk­kal módosították. Ennek hiányában, ha a drá­gább anyag felhasználását rendkívüli körülmény indokolja, a Ptk. 247. §-a alapján szerződésmó­dosításnak van helye (GKT 79/1973. sz.). 114

Next

/
Thumbnails
Contents