Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

Belgyógyászat vérszegénység oka tisztázódott: az alperesnél vé­szes vérszegénységet (anaemia perniciosa) állapí­tottak meg. Az alperes a felperes e betegségéről a következő hónapban szerzett tudomást, a betegség kezelésére B-12 vitamin folyamatos adagolását ír­ta elő. azonban a felperes állapota nem igényelt véradást. A teljes kórisme felállításához szükség lett volna a frakcionált próbareggeli végzésére, azonban a szonda lenyelésére a felperes képtelen volt. A felperes gyomorsav- és gyomornyálkahár­tya-állapotáról csak novemberben gyomortükrözés folytán szereztek tudomást az alperesnél. A gyo­mor nyálkahártyasorvadása és következményes savhiányfelszívódási zavar ismeretében vált teljes­sé a már korábban, júliusban feltételezett kórkép: a vészes vérszegénység. A felperesnél ezenkívül epekövességet, zöldhá­lyog szembetegséget, a jobb szemén lézeres keze­lést igénylő retinaleválást és jóindulatú göbös pajzsmirigybetegséget állapítottak meg. E beteg­ségeire tekintettel a felperes 67 %-os munkaké­pesség-csökkenését állapították meg. A felperes kártérítés iránt terjesztett elő kerese­tet az alperessel szemben. A keresetében előadta, hogy az alperes orvosai szakszerűtlenül jártak el, ugyanis az orvosoknak már az első kezelés alkal­mával gyanakodniuk kellett volna „a B-12 hiá­nyos tachyeardiára". Szerinte a halogatás miatt ürült ki a B-12 a szervezetéből, ami anaemia per­niciosa-hoz vezetett. Ezt felerősítette az alperes orvosai által javasolt fogyókúra, mivel az csök­kentette ellenállóképességél. b2

Next

/
Thumbnails
Contents