Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

Altatás ható volt, illetőleg az részben ismert is volt, ezért az alperes sikerrel nem hivatkozhat az elhunyt betegségeire, amelyek egyébként a szakmai vélemény szerint a beteg halálát nem okozták. (Legfelsőbb Bíróság Pf. III. 2 1 742/1993. sz.) Kártérítés mértékét befolyásoló tényezők műhiba esetén Az előbbi esetben a tárgyalás a követelés összegszerűségére folyt tovább. Az elsőfokú bíróság ennek eredményeként kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 3 000 000 Ft nem vagyoni kártérítést és 24 000 Ft vagyoni kártérítést. Az elsőfokú bíróság ítéletében rámutatott arra, hogy a káresemény időpontjára tekintettel a felperes nem vagyoni kártérítési követelését a Ptk. korábban hatályos eredeti 354. §-a alapján kellett elbírálni, ezért azt kellett vizsgálni, hogy a felperes életérc és társadalmi helyzetére milyen hatást gyakorolt a férje elvesztése. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában többek között megállapította: a felperes elhunyt néhai férje elismert mérnök foglalkozású szakember volt. halálakor igazgatója volt annak a társasági formában működő gyárnak, amelynek létrehozásában és műszaki, valamint gazdasági tekintetben kiváló eredménnyel való működésében kiemelkedő szerepet játszott. Az ismert, más hasonló hozzátartozói igények bírói gyakorlatától indokolt eltérni magasabb, 3 000 000 Ft összegű nem vagyoni kárpótlás megállapításával a perben fel51