Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

A kárért felelős személy 3/4 3-kor ment be az olt szolgálatot teljesítő nővér, mivel mindvégig el volt foglalva a sürgős ellátást igénylő gyermekkel. Ekkor látta meg az ágyából kicsúszott gyermeket. A felperesek vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérték az alperes kötelezését. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletet hozott, melyben megállapította, hogy a gyermek halála folytán a felpereseket ért kárért az alperes felelősséggel tartozik. ítéletének indokolásában megállapította, hogy a kórházi tartózkodás alatt a cselekvőképtelen kiskorú biztonságos elhelyezéséről, felügyeletéről a kórháznak kell gondoskodnia. E körben a kórháztól az várható el, hogy a gyermeket olyan ágyban helyezze el, amely a számára megfelelő biztonságot nyújtja. Az a körülmény, hogy a gyártó használati utasítást nem adott, illetve az, hogy korábban ilyen baleset még nem történt, az alperest a felelősség alól nem mentesíti. Tőle az várható el, hogy a beteg gyermek méreteit, alkatát is figyelembe véve, helyezze el biztonságosan. Egyébként az szabad szemmel is látható volt, hogy a rácstávolság az ágy támlarészénél szélesebb, mint másutt. Nem tanúsított az alperes kellő gondosságot akkor sem, amikor a gyermeket mintegy fél órára felügyelet nélkül hagyta, ugyanis őket 15-20 percet meghaladó időtartamban nem szabad felügyelet nélkül hagyni. (Pesti Központi Kerületi Bíróság 12. P. 90 271/1995. sz.) 32