Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

A kárért felelős személy dul. A felróhatóság vélelme fennáll, ezért a károkozóra hárul a bizonyítási teher abban, hogy a károkozás nem volt felróható. A felperes a perben bizonyította, hogy az alperes kórházban végrehajtott császármetszési műtét során szenvedte el azt a fertőzést, amely hashártyagyulladáshoz és ennek szövődményeként további egészségkárosodáshoz vezetett. A felelősség alóli kimentés, vagyis annak bizonyítása, hogy a károkozás nem volt felróható, az alperesre hárul. így ő tartozott bizonyítani azt a tényt, hogy a fertőzés elkerülése érdekében mindent megtett, ami e körben az adott helyzetben általában elvárható. Ezt pedig nem bizonyította. A fertőzés körében a felróhatóság hiányának bizonyítására ugyanis nem alkalmas az, hogy a műtét után hét nappal később elvégzett sterilitási vizsgálat eredménye negatív volt. Továbbá megnyugtató bizonyítékként a fellebbezési tárgyaláson csatolt kimutatás sem értékelhető. Ebből kitűnően abban az évben az osztályon összesen 137 császármetszést végeztek, amelyeknél három esetben fordult elő a műtét utáni időszakban hashártyagyulladás. Ebből azonban két eset éppen a perbeli időben, január 15-re és január 22-re, tehát egy héten belüli időszakra esett. Ez inkább a sterilitással kapcsolatos hiányosságokra utal. A másodfokú bíróság ezeknek a tényeknek a kiemelésével az érdemben megalapozott elsőfokú ítéletet helybenhagyta. (Fővárosi Bíróság 41. Pf. 21 391/1986. sz.) 27