Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

A kárért felelős személv észleltek, ami egyértelműen gázfejlesztő baktérium-fertőzésre utalt, ezért feltáró műtétet végeztek, és ennek során az elhalt szöveteket kimetszették, és fertőtlenítő kezelést alkalmaztak. Másnap ismét súlyos tünetek jelentkeztek, sőt a fertőzés terjedt, amely további súlyos következményekkel fenyegetett. Ezért május 25-én a bal alsó végtagot csípőizületben amputálták. A vizsgálatok kimutatták a gázgangréna károkozóját a felperes szervezetében. Ennek a sebfertőzésnek a fonása általában kórházi fertőzés. Az ÁNTSZ vizsgálata a kórház különböző helyein különféle baktérium jelenlétét mutatta ki, és számos hiányosságot tárt fel, amelyek megszüntetésére intézkedtek. A felperes keresetében egyöszszegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az elsőfokú bíróság ítéletével járadék formájában kötelezte az alperest nem vagyoni kártérítés fizetésére, ítéletének indokolásában rámutatott, hogy az alperes dolgozói a tőlük elvárható gondossággal, szakszerűen jártak el a műtét és az azt követő kezelések során, azonban az intézmény nem tett meg mindent a betegek gyógykezelésének eredményessége érdekében. A feltárt kifogásolható közegészségügyi körülmények a kórházban növelték, illetőleg megteremtették a fertőzés lehetőségét. A fertőző betegségek megelőzése érdekében az alperes nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható volt. Ezért állapította meg a bíróság az alperes felelősségét a felperes bekövetkezett károsodásáért. Kifejtette, hogy az egyik láb elvesztése 24