Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

A kárért felelős személy A felperes keresetében az 1. és II. r. alperestől kárának egyetemleges megfizetéséi kérte. Álláspontja szerint az egészségügyi feladatok ellátásáért, a polgárok egészségének megőrzéséért felelős munkáltatónak (az I. r. alperesként perbe vont tisztiorvosi szolgálatnak) kell helytállni a II. r. alperes felróható és jogellenes magatartásáért. Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy a felperes káráért az I. r. alperes tartozik kártérítő felelősséggel. Az ítélet indokolása szerint az orvos az állami egészségügyi ellátás keretében köteles az állampolgárt egészségi állapotának megfelelően, lelkiismeretesen, a rendelkezésére álló legkorszerűbb módon, ellenszolgáltatás nélkül ellátnia. A törvényi rendelkezésekből megállapította, hogy az orvos egészségügyi feladatot, hacsak nem magánorvos vagy egyház, alapítvány, vállalkozás orvosa, csak az állami egészségügyi intézményrendszer keretében végezhet. Erre tekintettel a felperes káráért a munkáltató tartozik helytállni. A közbenső ítélet ellen az I. r. alperes fellebbezett. A másodfokon eljárt Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést megalapozottnak találta. Az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes káráért az I. r. alperes tartozik helytállni. A perbeli jogvita elbírálásánál aPtk. 348. §-ának (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. Eszerint, ha az alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a káro18