Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

B) Baleseti sebészet végezni. A sérülés a műtéti beavatkozást szükségessé tette. A műtét elmaradása lényegesen súlyosabb hátrányokat jelentett volna a felperes szamára, mint a műtétnek ez a perbeli szövődménye. A műtétei elvégző orvosok műtéttcchnológiailag megfelelő megoldást választottak. A szövődmény fellépése után a beteg antibiotikumos kezelést kapott, bakteriológiai tenyésztés készült, majd az elhalt részek kerültek eltávolításra. A műtéti szövődmény fellépése a perbeli esetben a gyógytartamot nem növelte meg. Nem állapítható meg tehát, hogy az alperes orvosai a tőlük elvárható magasabb gondossági mércét megszegve, eljárásuk során olyan mulasztást követtek el, amely okozati összefüggésben állna a műtéti szövődmény kialakulás á v a1. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet indokolásában rámutatott: a felperesen elvégzett műtéttel összefüggő valamennyi lehetséges szövődményre kiterjedő orvosi tájékoztatás elmaradásával az alperes felelőssége nem állapítható meg, hiszen ez nincs okozati összefüggésben a követelés jogalapjával. Utal arra is a megyei bíróság, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a felperesnél bekövetkezett szövődmény kialakulásának esélye kb. 4%, mely csekély százalékos mértékre figyelemmel szükségtelen is volt az ilyen jellegű tájékoztatás az orvosok részéről. (Szegedi Városi Bíróság 13. P. 21 491/1992. sz., Csongrád Megyei Bíróság 2. Pf. 20 568/1994. sz.) 172