Köles Tibor: Orvosi műhiba perek (Budapest, 1999)

Ideggyógyászai kezelésének tényét nem említette. Az alperes neu­rológiai osztálya nyílt osztály. A felperes injekci­ós és gyógyszeres kezelésben részesült, állapota a kezelések hatására javult. A felperes közölte az őt meglátogató hozzátartozóival (mint korábban a nővérekkel és orvosokkal is), hogy szerelne haza­menni. A hozzátartozók megígérték neki. hogy ebben őt segítik. A hozzátartozók ezt követően beszéllek az ügyeletes orvossal, és abban állapod­tak meg, hogy a beteg - az otthoni fogadására va­ló felkészülés végett - másnap hagyja el a kórhá­zat. Az ügyeletes orvossal ekkor sem közölték azt. hogy az alperes korábban pszichiátriai kezelésben részesült. A felperes a kórházban történő kezelés mindkét napján a fájdalmakkal járó idegbecsípődésnek megfelelő, a kórházban általánosnak mondható magatartást tanúsított. A felperest a nővérek fáj­dalmaira és az elvágyódására tekintettel is több­ször ellenőrizték, nyugtatgatták. A felperes aznap 20 óra körüli időpontban lepe­dőkből és egyéb textíliákból kötelet kötött, ame­lyen megpróbált leereszkedni a kórház emeleti fürdőszobájából. A kötél azonban elszakadt, és a felperes csigolyatörést szenvedett. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság az alperest kötelezze négymillió forint kártérítés megfizetésére. A városi bíróság a felperes keresetét nem talál­ta megalapozottnak. A felperes ápolását és gondozását végző szemé­lyek az alperesnél állnak munkaviszonyban. A 128

Next

/
Thumbnails
Contents