Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjí. 29. § azt, hogy a felperes a használati jogával éljen és a felperes - a felek három gyermekével együtt emiatt az alperesi magatartás miatt volt kényte­len használati jogának gyakorlásával felhagyni. Ez azonban nem jelentette azt, hogy használati és hasznosítási jogáról önként lemondott volna. A felperes ezért elköltözésének (az életközösség megszűnésének) időpontjától a közös tulajdon megszüntetéséig alappal igényelt pénzbeli ellen­értéket az alperestől (LB Pfv. II. 20 337/1994.). Többlethasználati díj iránti igény alaptalansága A Ptk. 140. §-ának (1) bekezdése és 141. §-a ér­telmében a tulajdonostársnak elsődlegesen az in­gatlan birtoklására és használatára van joga, pénzbeli térítést csak akkor igényelhet, ha a tu­lajdoni hányadnak megfelelő használatára - a felek megállapodása vagy a bíróság döntése kö­vetkeztében - nincs módja vagy a tulajdonostársa attól jogellenesen elzárja. A perbeli adatok alapján megállapítható, hogy a felperes a közös tulajdonú ingatlanból kénysze­rítő ok nélkül, önként távozott el, s annak döntő oka az volt, hogy élettársi kapcsolatot kívánt lé­tesíteni. Azt, hogy a felperes 1989 márciusában a visszatérés szándéka nélkül költözött el az ingat­lanból, bizonyítja, hogy az ingatlan kulcsát az al­peresnek átadta és a tanúk vallomása szerint az 91

Next

/
Thumbnails
Contents