Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 28. § ga vagy más olyan joga alapján tart igényt, amely a végrehajtás során történő értékesítésnek akadálya, ezt a végrehajtást kérő ellen indított perben (igényper) érvényesítheti. Az a házastárs azonban, akinek felelőssége csak a közös vagyonból ráeső illetőség erejéig áll fenn, igényt tarthat a lefoglalt különvagyonára. Igényper indítására jogi lehetőség van akkor is, amikor a büntetőbíróság ítéletével a felelősségre vont házastárs egész vagyonára, vagy egyedileg meghatározott vagyontárgyra rendeli el a vagyonelkobzást. A házastárs által indított igényperben azonban a bíróságnak különös gondot kell fordítania a tényállás alapos felderítésére. Fokozottan terheli ez a kötelezettség, amikor az igénynyel fellépő házastárs részben maga is részt vett a vagyonelkobzásra vezető bűncselekménysorozat elkövetésében. Az igényperben is alkalmazni kell a Pp. 164. §-a (2) bekezdésének a bizonyítási teherre vonatkozó általános szabályát, vagyis a felperest terheli a bizonyítás, hogy a lefoglalt elkobzott ingóság különvagyonijellegű vagy a házastársi közös vagyonhoz tartozik. Vizsgálni kell tehát a továbbiakban azt, hogy az igényelt gépkocsit a felperes illetőleg a II. r. alperes mikor, milyen módon és milyen anyagi eszközök felhasználásával szerezték (LB P. törv. V. 21 054/ 1981.). * Megjegyzés: E rendelkezéseket czidő szerint a Pp. 371. § (l)-(2) bekezdése és 379. § (!) bekezdése tartalmazza. 78