Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 27. § (1) na. Az elbirtoklás ugyanis eredeti tulajdonszerési mód, maga az elbirtoklás ténye keletkeztet tulajdonjogot az elbirtokló javára. Az elbirtokló tehát nem birtokelődjétől szerez tulajdonjogot, hanem a tulajdonjog az ő javára az elbirtoklási idő elteltével - a korábbi tulajdonos tulajdonjogának egyidejű megszűnése mellett - közvetlenül keletkezik. Ha pedig az ilyen módon való tulajdonszerzés a házassági életközösség fennállása alatt következik be, a vagyontárgy a házastársak közös vagyonához tartozik, és közömbös, hogy az elbirtoklási idő e része a házassági életközösséget megelőző időszakra esik. Erre figyelemmel a felperes házastársának is perben kellett volna állnia (LB P törv. I. 21 121/1973.). Kisajátítási kártalanítás és csereingatlan A felperesek együttélő házastársak. Egyenlő arányban 18/20 részben közös tulajdonukban állott házas ingatlanukért kisajátítási kártalanítást kaptak. A kártalanítási összegből a II. r. felperes házasingatlant vásárolt. A szerződésben vevőként egyedül a II. r. felperes szerepelt, és a szerződés alapján tulajdonosként az ingatlan-nyilvántartásba is egyedül őt jegyezték be. A felperesek az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést együttesen mutatták be illetékkiszabás végett. Az illetékhivatal visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illetéket szabott ki. A ha35