Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 27. § (1) kítása, - ha vagyonmegosztás nem történt - a vagyonközösséget nem szünteti meg, és ezért a házassági vagyonjog igények rendezésénél a vagyonközösséget egységesnek és folyamatosnak kell tekinteni. Az adott esetben a felek között a házasságkötést követően az életközösség létrejött és ezzel vagyonközösség keletkezett. A periratokból kétséget kizáróan csak az állapítható meg, hogy 1962 nyarától a házastársak a felperesnek az alperes szüleivel való rossz viszonya miatt külön laktak, de ebben az időben is kapcsolatot tartottak, majd 1963 elején az alperes a félig kész házas ingatlanba költözött, amelynek építését a felek együtt fejezték be, és 1963 augusztusában gyermekük is született. A felek között az együvé tartozás érzése tehát ez utóbbi tényekből következően - a különlakás idején sem szűnt meg teljesen, így az életközösség hiányát nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani. A bíróságnak az az okfejtése, amely szerint az életközösség fennállásának feltétele a feleknek a saját jövedelmeikkel való kölcsönös elszámolása, téves, és ellentétes az ítélkezési gyakorlattal. De még ha meg is szakadt volna a felek között néhány hónapra az életközösség, annak helyreállítása azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy az átmeneti időszakban szerzett és a vagyonközösségbe bevitt vagyon tekintetében is a közös szerzés vélelme érvényesül. Ezért tévedett a bíróság, amikor a peres felek házastársi vagyonközösségének létrejöttét nem a házasságkötés, hanern az alperesnek a félkész házas ingatlanba való beköltözése időpontjában ha17