Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 31. § (2)-(6) tásnak minősül, és az abból létrehozott érték, továbbá a későbbi értéknövekedés is a közös vagyont gazdagítja, függetlenül attól, hogy a kölcsönből melyik fél mennyit törlesztett. Ez utóbbi körülménynek csak annyiban van jelentősége, hogy az a volt házastárs, aki az életközösség megszakadása után a kölcsönből a ráesőnél többet törlesztett, a többlet megtérítését követelheti adóstársától (LB P. tövv. II. 20 379/1992.). A vagyontárgy meglétének és hollétének bizonyítása A Pp. 164. §-ának (1) bekezdése szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A házassági vagyonközösség megszüntetése iránti perekben tehát - vita esetén - rendszerint a jogot érvényesítő félnek kell igazolnia azt, hogy a kérdéses vagyontárgy az életközösség végleges megszűnésének idején megvolt, és utóbb azt az ellenérdekűfél vette birtokba vagy rendelkezett azzal. A bizonyítási teherre vonatkozó e szabályokat azonban nem lehet egyoldalúan és mereven alkalmazni olyan esetben, ha az egyik házastárs a másik távollétében hagyja el a közös lakást és szállít el onnan ingóságokat hatósági személy közbejötte, vagy hiteles leltár felvétele nélkül. Az életközösségben együttélő házastársak 161