Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 31. § (2)-(6) Értékkiegyenlítés megítélése viszontkereset nélkül A felperes a keresetében a házastársi közös vagyon megosztását és ennek keretében az ingatlanokon fennálló közös tulajdon megszüntetését kérte úgy, hogy a házingatlan az övé legyen, az üdülőt és a személygépkocsijukat pedig az I. r. alperes kapja meg, ezen felül fizessen neki értékkiegyenlítést. Az I. r. alperes „a kereset elutasítását" kérte. Védekezése szerint az üdülő az ő különvgyona és ennek megfelelően a megosztással kapcsolatosan őt illeti meg 150 000 forint értékkiegyenlítés. Tévedett a másodfokú bíróság akkor, amikor a közös vagyon megosztása érdekében az I. r. alperes részéről viszontkereset, illetőleg az alperestársai ellen külön kereset indítását tartotta szükségesnek. Az I. r. alperes 150 000 forint értékkiegyenlítést igényelt a felperestől. A jegyzőkönyv erre vonatkozó tartalma azonban ellentmondásos és tévesen megszövegezett. Ha ugyanis az I. r. alperes 150 000 forint értékkiegyenlítés megítélését kérte, akkor nem ellenezte a házastársi közös vagyon megosztását és nem kérhette a közös vagyon megosztására irányuló kereset elutasítását, mert ebben az esetben értékkiegyenlítés sem illethette őt meg. Az I. r. alperes nyilatkozata tehát csak az lehetett, hogy a közös vagyon megosztását ő is kéri, de nem a felperes által kért módon, hanem védekezése figyelembevételével és a közös vagyon megosztásával össze149