Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt.31.§(2)-(6) igényüket rendezték. Nem sértett tehát jogszabályt a bíróság, amikor nem vizsgálta, hogy a felperesi vagyonmérlegben feltüntetett valamennyi tétel szerepel-e a szerződésben vagy sem. A Ptk. 207. §-ának (4) bekezdése nem hagy kétséget afelől, hogy színlelt szerződésről csak akkor lehet szó ha egyik fél sem kíván szerződést kötni, vagy másfajta szerződésre irányul a valóságos akaratuk mint amit megkötöttek. Az egyoldalú színlelés a szerződés érvénytelensége és értelmezése szempontjából közömbös. A bizonyítás nem támasztja alá a felperesnek azt az állítását, hogy egyikük akarata sem irányult valódi szerződéskötésre, sőt magának a felperesnek az előadásából is megállapítható, hogy az alperes szorgalmazta a szerződés létrejöttét és azt a maga részéről teljesítette is. A felperes által hivatkozott érvénytelenségi ok tehát nem áll fenn (LB Pfv. II. 22 231/1994.). Feltűnő értékaránytalanság A házastársak közötti, a vagyoni viszonyaik rendezésére vonatkozó szerződés megtámadására a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdése alapján csak kivételesen, akkor kerülhet sor, ha a feltűnő értékkülönbség valamelyikükre nézve kirívó és indokolatlan hátrányokkaljár. A házastársakat (volt házastársakat) ugyanis közösen vagyonuk megosztása során nem csupán vagyoni, hanem más, sze136