Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 30. § tolt okiratok kétségessé teszik a másodfokú bíróság döntésének helyességét, amely - bizonyíték hiányában - a teheneket a felperes egyoldalú előadásában megjelölt értéken vette számításba. További bizonyítás szükséges azonban annak egyértelmű megállapításához, hogy a csatolt okiratok valóban a perbeli állatok eladására vonatkoznak-e. Abban az esetben, ha kétséget kizáróan bebizonyosodna, hogy az alperes a közös vagyonhoz tartozó állatokat értékesítette 77 149 forintért, a felperest terheli a bizonyítás abban a tekintetben, hogy azok az életközösség megszűnésének idején magasabb értéket képviseltek és így — az alperesnél lévő vagyonként — magasabb értéken állítandók a vagvonmérlegbe (LB Pfv. II. 21 397/1994.). Közös vagyonhoz tartozó ingóság értékesítése esetén harmadik személy kártérítési felelőssége A közös tulajdon tárgyai tekintetében az életközösség megszakadása után az egyik házastárs a másik hozzájárulása nélkül nem rendelkezhet. A harmadik személy, aki e körülmények ismeretében - tehát rosszhiszeműen - csak az egyik tulajdonostárssal köti meg a szerződést és ennek folytán a másik tulajdonostárs jogilag védett érdeke sérelmet szenved a másikat ért kárt megtéríteni tartozik (LB P. törv. 21 876/1958.) 105