Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1942
11 nemzeti kincsünkkel, melyet közkinccsé tenni elsőrendű kötelességünk. Ennek a kötelességnek a további elmulasztása annyit jelent, hogy a nemzet népdalainknak „termelője“ maradhat ugyan, de megszűnik annak „fogyasztója“ lenni: E pár sor írásomban semmi újat nem akartam és nem is tudtam mondani. Csupán azért kértem helyet az intézet évkönyvében, hogy magam is ébren tartsak egy olyan időszerű gondolatot, melyet egyik nemrégen elhunyt európai hírű tudósunknak, dr. Ciyőrffy István* nak szavaival fejezek be: „A magyar népzenét a magyar nyelvvel egyenlőjogu magyar nemzeti műveltség alappá kell nyilvánítanunk és minden olyan védelmet és gondoskodást meg kell neki adnunk, ami a magyar nyelvet megilleti.“7) Sarkadl Elek. * ’) Megjelent: Magyar Kórus 1440. '-) A szerző minden pontot külön«külÖn részletez. a) Kodály Zoltán : Zene az óvodában. Külön lenyomat a Magyar Zenei Szemle 1941. márciusi számából. 4) U. o. — Ez nemcsak a megtanításra szánt anyag, hanem a megtanítás minőségére cs helyességére is vonatkozik. r>) U. o. ") Dr. Ciyőrffy István : Az új magyar művelődés alapjai. Külön lenyomat a Hitel 1939. évi számából.
