Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1941

7

azonban nem hasonlítható a családi környezetben nevelkedő gyerme* kéhez, akit az életfenntartás ösztöne is nagy mértékben hajt a nyelv* tanulásra. A szemléltető módszer legismertebbje Berlitz módszere. Itt a cél az, hogy a tanuló valóban megtanulja az idegen nyelvet. Esz* közül a szemléltetést használja fel, a szóbanforgó tárgy mutogatásával, akarja megvalósítani célját. Nevelő értéke jóformán semmi. A belső szemléltetésen alapuló tanítás megalapítója Francois Gouin. 1880*ban jelent meg: »L’art d’enseigner ct d’étudier les langues« c. munkája. Az ő módszere azon a felismerésen alapszik, hogy a nyelv nem egy* másmelletiséget fejez ki a térben, hanem egymásutániságot az időben. Főbb szempontjai: 1. A nyelvi felfogás szerve nem a szem, hanem

a fül. 2. A nyelvtanulás az embernek ama vágyából fakad, hogy gondolatait s érzelmeit kifejezze. 3. Fppen ezért a mondatból kell ki* indulni s nem a szóból. Minden cselekvést időrendi és logikai egy* másutánban kell részeire bontanunk. így állnak elő híres sorozatai. — Azt kívánja, hogy a tanuló kösse össze cselekedeteivel a kimondott szót, éppenugv, mint az édesanya. Hátránya rendszerének, hogy az akusztikus és a motorikus típusnak kedvez és nem veszi figyelembe a ■vizuális típust. Gouin elveinek hatása alatt a múlt század nyolcvanas éveiben gyökeres ujitó mozgalom indult meg. Wilhelm Viétor híres röpiratában : Der Sprachunterricht muss umkehren — megmutatja az utat, melyen a nyelvtanulásnák haladnia kell. Szerinte a nyelv nem betűkből áll, hanem hangokból. Ha tehát élőnyelvet tanítunk, beszél* nünk és beszéltetnünk kell.

Fiitéli a szabályok deduktiv módon. történő mcgáliapifását és összefüggéstelen mondatokon való begyakorlását. A tanítás alapja az olvasmány. A fordítást elítéli. A nyelvet beszélgetés utján kell elsajá* tifani. Bár döntő jelentőségű Viétor fellépése a modern nyelvek tani* fásában, mégsem titkolhatjuk, hogy célja egyoldalú, mindent alárendel a nyelv gyakorlati tudásának. Követőinek a direkt módszer híveinek túlzásai következtében sokan követelték, hogy a régi grammatizáló módszer s a Viétor által ajánlott gyakorlatibb eljárást egyeztessék össze, így alakul ki a mai közvetítő módszer. A közvetítő módszer hívei elismerik Viétor mozgalmának nagy érdemeit és vallák, hogy a mo* dern nyelvet nem mint írott nyelvet, hanem mint beszélt nyelvet kell tanítani. De tiltakoznak az ellen, hogy a művelődés javainak őrzésére és átadására hivatott középiskola, helyesebben gimnázium, mely az önzetlen szellemi művelődés helye, a modern nyelvek tanításában a nyelvkészség megszerzését tekintse egyetlen céljának. A gimnáziumnak van ennél sokkal magasztosabb hivatása is, mégpedig a jellem kiala*